2015. január 28., szerda

A jófiú

The Good Son (1993) - Joseph Ruben

Macaulay Culkin-ról az emberek többnyire a Reszkessetek betörőkre asszociálnak, pedig még jócskán filmezett a betörők megfingatását követően. Az én generációm azért még látta, jószerivel moziban a Richie Rich-et vagy tékák polcáról a Palira vettem a papám című családi vígjátékokat és helyesen elkapcsolt, ha a My Girl ment a TV-ben. Személy szerint a Party szörnyekben kedveltem legjobban (tudom, kit érdekel), amiben Seth Green partnereként elevenítik meg a klubkölykök drogmámoros, über-buzis világát. A Jófiúban még szintén gyerekszínészként ténykedett, de élete csúcsteljesítményét hozta. Nem hallottam, olvastam még negatív véleményt erről a filmről, de mindezek ellenére, sajnos rohadtul kevesen ismerik. A főszereplő kisfiú mégis Elijah Wood, aki ekkoriban többek között eljátszotta Huckleberry Finn-t is a Disney-nek.


Mark (Wood) élete fenekestül borul fel, amikor hosszú betegség után egyszerre hal meg az anyja és utazik el apja Japánba, hogy megmentse a cégét a csőd széléről. Mark a nagybácsiáékhoz kényszerül utazni, ahol új öribarira lel Henry (Culkin) személyében. A megfelelési vágy arra késztetni, hogy részt vegyen Henry egyre destruktívabb játékaiban, amikkel a környezetét sújtja. Időnként kilóg a lóláb, konkrétan a suspense addig működik megfelelően, amíg el nem durvulnak ezek a "próbatételek". Mark naivitása már-már agyfasz közeli állapotba hozza a nézőt, mert igazán megsejthetné cimborája gonosz természetét, amikor amaz élvezettel faggatja a mamája haláláról. Vagy amikor lelő egy kutyát. Vagy amikor és így tovább. Ezt a forgatókönyv a végtelenségig fokozza, majd jön a "senki nem hisz neki" rész, ami meglepő módon, minden sablonossága ellenére rendkívül jól működő jelenetek sorát eredményezi, mert eddigre a tét is megnő azáltal, hogy Culkin karaktere végezni akar saját hugával. Néhány apró hibát fel lehetne róni a filmnek, de Culkin és Wood játéka könnyen feledteti mindezeket és a legjobb lélektani thrillerek sorába emeli.

ui: Ezt a creepy borítót nem én alkottam, hanem így került már hozzám a kazetta.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése